Fél órán át állva tapsolt, tombolt, ünnepelt a közönség kedden este a Móricz Zsigmond Színház 25. születésnapja alkalmából rendezett ajándék, az Anconai szerelmesek századik előadásán.

Az előadást megelőzően a Bessenyei téren este hattól élőszobrok, mutatványosok fogadták a jubileumi előadásra érkező közönséget, miközben a kivetítőn az elmúlt 25 év legemlékezetesebb eseményeinek képsorai peregtek.
Az ünnepi előadás háziasszonya Bocskai Magda volt. Az est első részében Vida János, nyugalmazott megyei főtanácsos emlékezett vissza a nyíregyházi önálló szántársulat megalakulásának körülményire. Ő is tagja volt ugyanis annak a csapatnak, amelyik egyengette hajdan az akkor még társulattal nem rendelkező befogadó színház törekvéseit. Megemlékezett az igazgatókról, a kiemelkedő előadásokról is.
Őt követte a színpadon Nánay István színikritikus, aki a Móricz Zsigmond Színház társulatának mintegy 200 produkciójából 75-öt látott. Az elismert színikritikus egy-egy szóval az alábbiakban jellemezte, méltatta a színház eddigi igazgatóinak tevékenységét: Bozóky István a megalapozó, Léner Péter a kiteljesítő, Csíkos Sándor a megtartó, Verebes István a kinyitó, Tasnádi Csaba pedig a fiatalító. Elismeréssel szólt arról is, hogy az Anconai szerelmesek című darabot immár századszor adják elő, ami egy vidéki színház esetében szenzáció.
Az előadás fantasztikus volt - a művészek legalább annyira élvezték, mint a közönség. A végén pedig felállva tapsolt, tombolt az ünneplő nézősereg, alig akarta leengedni a színpadról a fellépőket. Végül megjelent a színen Tasnádi Csaba színházigazgató is, aki egy hatalmas, 25-öst formázó tortát tolt a színpad közepére.